A szépség tudománya: Balázs Endre, a hyaluronsav magyar géniusza

Amerikában ugyanis élt egy briliáns magyar tudós, akinek az volt a „mestersége-címere,” hogy ő lett hyaluronsav szakértője. Balázs Endre még a Harvardon is oktatott, a Columbia Egyetemen pedig fő kutatása területéhez a hyaluronsav tartozott.

Hogyan jutott el Balázs Endre a különleges anyagban rejlő lehetőségek felismeréséhez?

Ismerkedés a hyaluronsavval

Balázs Endre 1920-ban született Budapesten. Már a Fáy András Gimnáziumban élénken érdeklődni kezdett a természettudományok iránt. 1937 és 1942 között a Pázmány Péter Tudományegyetemen sajátította el az orvostudomány alapjait, majd Huzella Tivadar Szövet-fejlődéstani Intézetében mélyítette el ismereteit. Az első években izgalmas kutatásba kezdett. A sejtközötti állományok működését tanulmányozta, ám egy egészen specifikus területre irányult a kíváncsisága: vizsgálni kezdte a hyaluronsavat. Balázs Endre felfigyelt arra a jelenségre, hogy a hyaluronsav milyen hatalmas koncentrátumban jelenik meg a sejtek között területeken, vízben oldódva pedig milyen nyúlékony és rugalmas, viszkózus (sűrűnfolyó) anyag.
Az orvosi diploma megszerzése után külföldön dolgozott. 1951-ben – már Amerikában – csatlakozott egy korszerű kutatóintézethez, a bostoni Retina Foundation-höz. Itt az emberi szem üvegtestének fizikai és kémiai működését kutatta, ám ez csak látszólag távolította el Balázs Endrét a hyaluronsav elemzésétől: kiderült ugyanis, hogy az üvegtest rendkívül gazdag hyaluronsavban.

Amerika és a hyaluronsav első diadala

Balázs Endre dolgozta ki azt a speciális tisztítási eljárást, ami használható alapanyaggá tette a hyaluronsavat a szemműtétek során (a korábbi eljárások súlyos gyulladásokat okoztak, de ezt a problémát is megoldotta a hyaluronsav. Az 1970-es évek elején ez volt Balázs első sikerterméke, a NIFNaHa=Non Inflammatory Sodium Hyaluronate, mely a Healon nevet kapta).
Egy 70 éves férfinak bonyolult szemműtétre volt szüksége, ám az eset komplikált jellege miatt egyetlen szemsebész sem vállalta – egészen addig, míg Balázs Endre használható anyaggá nem finomította a hyaluronsavat! A magyar tudós esszenciálisan finom hyaluronsavat adott az orvosoknak, így sikeresen operálták meg a beteget, aki 60 év után ismét nagyszerűen látott a jobb szemével. Az eset hatalmas sajtóvisszhangot kapott, és az emberek elkezdtek felfigyelni a hyaluronsavra.

A magyar tudós a New York-i Columbia Egyetem kutatóprofesszoraként ment nyugdjíba, majd 1985-ben létrehozta a Biomatrix vállalatot, amely kifejezetten a hyaluronsav orvosi felhasználású gyártásával foglalkozott.

A kakastaréjtól a kozmetikáig

A könnyed és rugalmas tulajdonságú – azaz viszkoelasztikus – hyaluronsavat először Karl Meyer, a Columbiai Egyetem kutatója (Balázs Endre „főnöke”) izolálta szarvasmarhák ízületi nedvéből. Balázs később köldökzsinórból izolált hyaluronsavat, ám meglepő módon a kakastaréj is remek forrásnak ígérkezett. Az orvostudomány felismerte a hyaluronsavban rejlő lehetőségeket, és azóta az ízületek fájdalmát (főként a térdproblémákat) kezelik világszerte hyaluronsavas gyógykészítményekkel.

A modern kozmetika ma már nem állati szövetekből vonja ki a hyaluronsavat, hanem szintetikus úton hozza létre ezt a különleges hatóanyagot. A bőrt bársonyossá és fiatalossá varázsoló hyaluronsavat manapság biológiai fermentációval, az erjesztés eljárásával állítják elő, így még tisztább, finomabb és hatékonyabb alapanyaggá vált az esztétikai iparágban.

A hyaluronsavból készült Healon szabadalmaztatása dollármilliomossá tette Balázs Endrét. Saját cége, a hyaluronsavra specializálódó Biomatrix is óriási lendületet vett. Több külföldi leányvállalattal rendelkezett, Balázs hyaluronos termékeit több százmillió dolláros haszonnal forgalmazzák 60 országban.

Balázs Endre kulcsszerepet játszott a hyaluronsav bőrgyógyászati alkalmazásában és a hyaluronsav bőrre történő injekciós alkalmazásában is. A hyaluronsavat tartalmazó kozmetikai krémek használatakor jusson az eszünkbe a magyar tudós, aki az elsők között figyelt fel a bőrünket hidratáló anyagra, mely sokak szerint a fiatalság forrása!

Forrás: A cikk a Magyar Tudomány 2008/05. tanulmánya alapján készült.